Christian Pahlavi könyvének címlapja
2011. őszén jelent meg Franciaországban, Párizsban az Editions Thaddée Kiadó gondozásában PAHLAVI, Christian könyve „Les Grains Du Sablier” – „A homokóra szemcséi” című önéletrajzi regénye. Barátságunk jeleként küldte meg a könyvet nekem a szerző, mivel iskolatásak voltunk így rólam is esik benne néhány szó.
Ezúton közlöm a könyv kiadójának előszavát a könyvhöz és néhány rám vonatkozó részlet magyar fordítását:
A kiadó előszava:
Az iráni sah unokaöccsének elképesztő sorsa:
Christian, aki 1941-ben született Párizsban, francia anyától és egy átmenetileg Franciaországban tartózkodó német katonaorvos apától, csupán jóval később fogja megtudni az igazságot, arról az eredendő „bűnről’, aminek Ő az eredménye.
Mindössze öt éves, amikor káprázatosan szép édesanyját feleségül veszi Ali-Reza Pahlavi herceg /az iráni sah testvére/ a császári hadsereg életerős kapitánya, aki éppen Franciaországban tökéletesítette hadtudományi tanulmányait.
Még házassága előtt a herceg Christiánt saját házasságon kívüli fiaként ismeri el. Ezáltal Christián a Perzsa Császárság potenciális trónörököse lesz. Tíz éves a „fritz pofácskájú kis francia fattyú” amikor átköltöztetik Párizsból Teheránba, ahol részese lesz az ottani keleties „Édes Életnek”-Dolce Vitának, a császári udvar, valamint a perzsa főváros kozmopolita aranyifjúságának, amely tulajdonképen nem volt egyéb, mint holmi ismeretlen híd Európa -Kelet és a Szovjetunió között…. egészen az 1979-es iszlám forradalomig.
Az anekdoták, hihetetlen sorsok leírása, találkozások kivételesen érdekes emberekkel (Heléne Carrere d’ Encausse, Valery Giscard d’Estaing, Jean Francois Poncet, Jhonny Halliday, Sylvie Vartan, Françoise Hardy…) leírásának hála az emlékiratokat szinte regényként olvashatjuk, mi több meseként. Christian Pahlavi mesterien vegyíti az eleganciát, a humort, a kíváncsiságot, a történelmi tudományos kutatást, valamint az őszinteséget.
Tanúságtétele az olvasók számára, lehetővé teszi, hogy jobban megértsék Iránt, a titokzatos, hermetikus országot, amely továbbra is az aktualitás középpontjában áll.
Részletek a könyvből:
A teheráni Szent Lajos iskola különböző nemzetiségű, kultúrájú és vallású tanulóiról: „Üvegalj vastagságú szemüvegével, ami már-már fehérnek látszott Emil Kazanlár, aki török apától és magyar anyától született halmozottan tehetséges volt. Ekkor éppen megragadó külsejű marionett bábukat készített, de idővel a budapesti Parlament fordítója lett, később pedig tarot mester.” 70. oldal
„Iránban második alkalommal szemtanúja lehettem a televízió megszületésének. Unokaöcsém, Jacquot, öcsém Patrick és jómagam leültünk a szalon hatalmas kék perzsaszőnyegére és néztük a TV műsorát. Ezen műsor legtöbb előadója ismerőseink közé tartozott: Eugenió és a dzsezzdobja, Emil Kazanlár és a marionett bábui.” 88. oldal
„Budapesten (a rendszerváltás után), abban az Astoria Szállóban laktunk, amelynek erkélyéről 1918-ban Károlyi gróf kikiáltotta a Köztársaságot. Ekkor próbáltam megtalálni Emil Kazanlárt, akivel a Szent Lajos iskolában régi haverok voltunk. A próbálkozásom nem járt sikerrel. Csupán Franciaországba való visszatérésünk után sikerült megkapnom a címét a Magyar Követségtől. Első levelem egész levéláradatot váltott ki. Négy küldemény egyetlen hét alatt! Emil egyik levelének a végén ezt a kérdést olvashattam: „és Mamy” (Mamy a szerző francia származású nagymamája) Amikor Emil eljött meglátogatni bennünket Nizzába lefényképeztette magát az előtt az emléktábla előtt, amely lakásunk épületén látható. A tábla jelzi, hogy Jókai Mór, a magyar Balzac bizony jóval mi előttünk élt ugyanezen a helyen. Mielőtt visszautazott volna Emil, részt vett a gyerekek nagy örömére egy feledhetetlen kocsiversenyen, mely az ebédlőasztalunkon zajlott.” 217. oldal
A könyv adatai:
Cím franciául: Les Grains Du Sablier
Szerző: PAHLAVI, Christian
Kiadó: Editions Thaddée
Kiadás helye: Párizs, Franciaország
Kiadás ideje: 2011.
Méret: 20.00 x 15.00 x 2.00
Oldalszám: 251.p.
ISBN szám: 978 2919131037